Mental Fitness Studio
  home    Wanderlee Magyarország Kft. rólunk aktuális kapcsolat
Banner

Lehet a stressz jó?

A stressz szó hallatán többnyire az idegesség, szorongás, düh, magas vérnyomás, infarktus és más igazán kellemetlen dolog jut eszünkbe. Professzor Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeutától megtudhatjuk, hogy vannak jó stresszek is, amelyek segítenek kivédeni a rossz stressz ártalmait.

Ma már tudjuk, hogy nem önmagában a stresszel van a baj, hanem a jó- és a rossz stressz arányával - kezdte a beszélgetést a Professzor Asszony.. Ha életünkben sikerül több jó stresszt „begyűjtenünk” mint rosszat, akkor nagyobb valószínűséggel talpon maradunk. Az örömteli érzések, események, mint a nevetés, társas együttlét, a szeretet különböző kifejezési formái, belefelejtkezés valamibe, az önfeledt állapotok kincset érnek.  Ide tartozik minden  olyan aktív tevékenység is, amit szívesen végzünk, legyen az kirándulás, gyaloglás, teke, stb. A ritmikus mozgások is hozzájárulnak a stresszártalmak kivédéséhez.

Az „ajtónálló” hipokampusz

Agyunknak van egy önálló egysége, a hippokampusz. Ez az agyterület vizsgálja meg először, hogy a minket ért esemény egyrészt mennyire fontos számunkra, másrészt eldönti, jó-e nekünk vagy sem. Örömöt az okozhat, ha talált a múltunkban hasonló helyzetet, amivel már megbirkóztunk. Ha nem bukkan ismerős emlékre, nincs minta, ami megmutatná, mi a tennivalónk. Megkülönböztetjük tehát az „eustresszt” - ami görögül helyeset, jót jelent - a rossz, ártó „distressztől”. Ha megvan mit kell tennünk, kihívásként éljük át az eseményt, míg distressz esetén nem tudunk  mit kezdeni az új helyzettel, ránktör a szorongás. Mivel a szorongásközpont és a memóriatár egyaránt a hippokampuszban van, a szorongás butító hatással lehet ránk. „Debilizál” minket, gyermeki állapotba csúszunk vissza, vergődünk, tehetetlenül sírunk.

Mit tehetünk még a distressz ártalmainak kivédésére?

Minél több jó stressz megélésén túl, tudatosan meg kell tanulnunk a megküzdés lelki módszereit. Az egyik út a problémaközpontú megküzdésmód. Ha a distressz olyan eseménnyel, munkahelyi vagy családi konfliktussal, vagy nagy jelentőségű problémával függ össze, amelyben többféle esélyünk van a megoldás keresésére, akkor a problémaközpontú megoldások valamelyikéhez folyamodunk. Ötletekkel, cselekvéssel, aktívan beavatkozunk.
A másik út a társas támasz, azaz az embertársi segítség. A meghallgatás, együttérzés, érzelmi támogatás, a kapcsolat melege feloldja a bajba jutott ember jeges lelki magányát. Természetesen tevőlegesen is segíthetünk egymáson, mondja a Professzorasszony. A kutatók bebizonyították: „Tégy szívből jót másoknak és te leszel erősebb, egészségesebb általa.”

Egészségünk titka

Mindannyian fogyasztói kultúrában élünk, amelynek kemény parancsa, hogy nincs idő semmire, a fájdalomra sem. Ezért tesszük dolgunkat, megvesszük a kínált árukat, halmozzuk az anyagi javakat és nem törődünk saját „gépezetünkkel”. Autónkat szervizeljük, saját motorunkat csak koptatjuk. Az egészségpszichológia a személyes felelősségre hívja fel figyelmünket. Tudnunk kell, mivel szolgáljuk saját épségünket, egészségünket. A befelé fordulás, a testi állapotokkal való egészséges foglalkozás ma már természetes követelmény. A koncentratív, kontemplatív /elmélkedő/, meditatív /lelki folyamatokra irányuló és ezeket befolyásoló/ technikák és módszerek világszerte elterjedtek az egészséggondozásban. Nem is beszélve a jobb agyfélteke segítő aktivitásán alapuló relaxációs módszerekről, amelyek virágkorukat élik. A választék széles, de fontos, hogy csak olyan tiszta forrásból válasszunk, amelyért a tudomány felelősséget vállal.